Nem tudom, mit hoz a 2012-es esztendő. Biztosan nem lesz könnyű. Nagyon féltem azt az 1 millió embert, aki a létminimum alatt él. És azt hiszem, másokat is.

Ezzel a hónappal beindítottuk az ösztöndíjprogramot. Bízunk benne, hogy sikerül továbbfejleszteni a kiválasztott tehetségeket.

Amikor bejelentették, hogy az egyháziba íratják a kislányt, titkon reméltem, hátha változik a helyzet, és felvesznek oda is halmozottan hátrányos helyzetű cigányt.

A modern kor divatja mindenhova elér. Még oda is, ahol a megjelenése egyenesen bizarr. Ahol azonban van villany, oda a tv elviszi a mintát, amihez mindenki próbál igazodni. Mert minden lány érdeklődik iránta, mindegyik olyan akar lenni, mint azok, ott, a tv-ben.

Van, ahol a gyerekek nyári táborozása természetes. Választanak, érdeklődésüknek, kedvüknek megfelelően. Van, ahol szükségszerűség, mert nincs kire hagyni a lurkórat. És van, ahol fel sem merül a táborozás, mint nyári élményszerzés, elfoglaltság.

Alig 18 éves. A harmadikat várja. Minden nap jöhet a baba. Még kettőt nevelnek a párjával, annak előző kapcsolatából.

A vasárnapi ebédnek minden családban hangulata, rangja van. A vasárnap más, mint a többi nap. Vidéken legalábbis. És ahol tehetik.

Az ember, saját értékrendje, tapasztalata alapján azt hiszi, a család a legjobb hely egy gyereknek. Ám amikor a gyerek maga kéri, könyörögve, hogy vigyék el intézetbe, el kell gondolkodni.

Sokszor szembesülök azzal, hogy a különféle élethelyzetben élő gyerekek tudása mennyire más. Most nem az iskolában elsajátítható tudásra gondolok, hanem arra, amit a mindennapi élet ad. Ami aztán sok mindent meghatároz majd.

Vendégeink voltak a suliban, pedagógusok. Gyakori ez nálunk, a gyerekek is hozzá vannak szokva. Megkezdjük a munkát, szépen dolgoznak. Tizenkilenc gyerek ül a teremben, elsősök, mind halmozottan hátrányos helyzetű, zömük cigány származású kicsi.

A szokásos körúton voltam. Mióta bejött ez a nagy hideg, azóta félek kimenni. Mindig arra gondolok, valami visszavonhatatlan tragédiába ütközök. De hihetetlenül bírják. Nem is értem, hogyan.

A hideg tartja magát. A fát egyre nehezebb előteremteni. A házakban érezhetően hidegebb van, mint korábban és szinte minden gyerek meg van fázva.

Az adományosztás lebonyolítása figyelmet igényel, hogy az igazságosság elve meglegyen. Mivel nem egységcsomagokról van szó, és pl. a használt ruhákat, cipőket célszerű felpróbálni, úgy jó, ha az ember váltogatja a házak sorrendjét is, különben a hamarabb lehetőséghez jutók jobban járhatnak. Ahol nagy a szükség, ott az összemérés is állandó, ki, mit kapott, mennyit, miből. Kevés a türelem, nagy a feszültség.